Az elektromos autók (EV-k) népszerűsége világszerte növekvő tendenciát mutat, azonban sokakban még mindig ellenérzéseket váltanak ki. Gyakran olvashatjuk különböző Facebook csoportokban (neadjisten kommentszekciókban), hogy az emberek kétkedve, ítélkezően fogadják ezeket a járműveket. Ezek az érzések nem csupán a technológiai újdonságtól való idegenkedésből fakadnak, hanem mélyebb társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők összjátékából eredhetnek. Cikkünknek nem célja az állásfoglalás, csupán az okok összegyűjtése. Jó olvasást 😀
1. Infrastruktúra és töltési problémák
Az egyik leggyakoribb kifogás az elektromos autók használatával kapcsolatban a töltési infrastruktúra hiányosságai. Bár szinte minden EV-t otthon is lehet tölteni, a nyilvános töltőállomások elérhetősége és megbízhatósága továbbra is korlátozott lehet, valamint a nyilvános töltőhálózatok áraival számolva egyáltalán nem kifizetődő a villanyautózás. Főleg az idősebb generációk számára okoz problémát az, hogy a nyilvános töltőhálózat szolgáltatók mind más-más applikációt használnak, ami sokszor macerássá teszi a töltés elindítását. Fontos tényező a „hatótáv para„, tehát az attól való félelem, hogy nem érünk oda az úti célunkhoz, vagy tudunk-e tölteni útközben.
Komoly pszichológiai tanulmányok születtek a „hatótáv para” (angolul: range anxiety) témakörében. A vizsgálatok szerint ez sofőrök bizonytalanságának egyik vezető oka. (Forrás: Pevec, D., Babic, J., Carvalho, A., Ghiassi-Farrokhfal, Y., Ketter, W., & Podobnik, V. (2020). A survey-based assessment of how existing and potential electric vehicle owners perceive range anxiety. Journal of cleaner Production, 276, 122779.)
2. Gazdasági és társadalmi tényezők
Az elektromos autók magas vételára és a hozzájuk kapcsolódó költségek sokak számára elérhetetlenné teszik őket. Bár az üzemeltetési költségek alacsonyabbak lehetnek, a vételár még mindig jelentős. Nincs ez máshogy a használt piacon sem. A kezdeti költség (vételár) megtérülése az üzemanyagköltség tekintetében igen hosszúra, az autó reális élettartamán túlmutatóra nyúlhat hétköznapi felhasználás mellett.
Tekintve hogy a szerkesztőségben az 1 m²-re jutó gépész-és járműmérnökök száma igen magas, így nem mehettünk el ennek a kiszámolása mellett. Az alábbi kiinduló adatokból dolgoztunk.
| Átlagos új (benzines) autó vételára: | 8.000.000 Ft |
| Benzines autó átlagfogyasztása: | 7l/100km |
| Benzin átlagára: | 600 Ft/l |
| Átlagos új (EV) autó vételára: | 11.000.000 Ft |
| EV átlagfogyasztása: | 17 kWh/100km |
| Villamos energia (otthoni töltés) átlagára: | *36 Ft/kWh (ez csupán évi 2523 kWh-ig érvényes, felette 71 Ft/kWh, így egy 1,2-es korrekciós értéket vezettünk be a számolásba) |
| Átlagos évi futásteljesítmény: | 15.000 Km/év |
Benzines autó éves üzemanyagköltsége: (15.000 [km]/100)*7 [l/100km]*600 [Ft/l] = 630.000 Ft/év
EV éves töltési költsége: (15.000 [km]/100)*17 [kWh/100km]*36 [Ft/kWh]*1,2 = 110.160 Ft/év
Vételár különbség: 11.000.000 [Ft]-8.000.000 [Ft] = 3.000.000 [Ft]
Üzemanyag fogyasztásbeli különbség: 630.000 [Ft/év] – 110.160 [Ft/év] = 519.840 [Ft/év]
Megtérülési idő: 3.000.000 [Ft]/519.840 [Ft/év] = 5,77 [év]
Ez azonban egy erősen linearizált számítás, a valóság ettől több, befolyásoló tényező miatt (például napelemről töltés, vagy kizárólag nyilvános hálózatok használata) igencsak eltérhet, kiindulópontnak azonban nem rossz. Az 5-6 éves megtérülés, tekintve hogy az EV-k legkritikusabb rendszerének, az akkumulátornak az átlagos élettartama 10-15 év, igencsak kedvező, azonban ehhez szükséges a „csillagok megfelelő állása”. A számítás nem tartalmaz olyan jelentős, azonban nem linearizálható dolgokat, mint a karbantartási költségek, adók stb…
3. Környezeti hatások és fenntarthatóság
Sokan kétségbe vonják az elektromos autók környezetbarát mivoltát. Bár az EV-k működésük során nem bocsátanak ki káros anyagokat, a gyártásukhoz szükséges akkumulátorok előállítása jelentős környezeti terheléssel járhat. Ezen kívül, ha az elektromos áram előállítása sok esetben fosszilis tüzelőanyagokkal történik, így az elektromos autók teljes életciklusának környezeti előnyei elhanyagolható mértékűek.
Alternatív megoldás lehet az akkumulátorok újrahasznosítása/újrafelhasználása. Egyre több gyártó csatlakozik olyan programokhoz, amely során az akkumulátor autóban töltött „első” életciklusát követően az energiatároló egységet felújítják, és a maradék kapacitását még hosszú évekig, évtizedekig hasznosítják energia tárolására például szigetüzemű napelemeknél.
4. Kulturális és szociális tényezők
Az autózás nem csak járművekről szól, hanem identitásról, közösségi státuszról, életstílusról. Egy tanulmány Jakarta társadalmában vizsgálta azt, hogy az EV-elterjedés miként formálja át a közlekedési és kulturális szerepeket: az elektromos autó egyszerre státusszimbólum és „modern mobilitási eszköz”, de hozzájárulhat a tradicionális autós kultúra átalakulásához is.
Ebből következik, hogy:
A közösségi nyomás, családi és baráti kör álláspontja nagyban befolyásolhatja, hogy valaki bevállalja-e az EV-t vagy nem. Ez a tanulmány is rámutat arra, hogy az „early adopterek”, társadalmi minták és környezeti attitűdök együtt hatnak az EV-döntésekre.
Sokan az EV-ben nem találják meg azt a vezetési élményt, amit a belső égésű motorok adtak — és emiatt jobban ragaszkodnak a hagyományos autózáshoz. Ennek a relevanciája elég szubjektív (ki-mire használja az autóját ugyebár).
5. Politikai és ideológiai tényezők
Sok ember (akár hazánkban is) összemossa a „modern” elektromos autózást egyes politikai rétegekkel, azok szokáskultúrájával. Egyes kutatások kimutatták, hogy az Egyesült Államokban a demokrata szavazók nagyobb részarányban EV használók, szemben a republikánus szavazókkal. Ennek az oka lehet többek között az, hogy a konzervatív értékrend elutasítóbb az elektromos átállással szemben. Sok szavazó mesterkélt lobbinak tartja a villamosítás kérdéskörét, és elvből elutasítja annak relevanciáját. Mások azt sérelmezik, hogy ameddig a fosszilis üzemanyagok árába rendre beépítésre kerülnek olyan adózási elemek, amelyek a közút infrastruktúra fenntartását hivatottak fedezni, addig a villamos energia árában ez a tétel nem jelenik meg, így egyenlőtlennek érzik a közteherviselés ezen aspektusát.
Ennek ellenére az egyre növekvő EV, HEV és PHEV részarány azt mutatja, hogy évről-évre több ember választja ezt a közlekedési módot a „másik” táborból is, így az ideológiai tényezők egyre kevésbé játszanak szerepet.
Következtetés
Az elektromos autókkal szembeni ellenszenv nem csupán technikai vagy gazdasági kérdés, hanem mélyebb társadalmi, kulturális és politikai összefüggésekre is visszavezethető. Ezeknek a relevanciájáról nekünk nem tisztünk dönteni, minden ember saját dilemmája kell, hogy legyen. Mindenestre egy dolgot biztosan állíthatunk: hitelesen fogjuk bemutatni a jövő autóipari érdekességeit legyen szó elektromos, hibrid, vagy belsőégésű motorral szerelt járművekről.